oedenburg ansicht

Magyar? - ide kattints!

Die Volksabstimmung im Jahr 1921 ist ein großes und wichtiges Thema auf unseren Seiten. In diesem Jahr - also 2021 - jährt sich das denkwürdige Ereignis zum hundertsten Mal, und so greifen auch wir das Thema immer wieder auf.

In unserem letzten Artikel ging es um die Sicht der Agendorfer, heute wollen wir die Gedanken, die uns ein deutschstämmiger Ödenburger übermittelt hat, wiedergeben:

 Am 17. Februar 2021 erschien in der Online-Ausgabe der ungarischen Tageszeitung Magyar Nemzet ein Interview mit Ciprián Farkas, dem amtierenden Bürgermeister von Ödenburg (Sopron). Der Artikel trägt den bezeichnenden Titel „Heimkehr der Treuesten Stadt zur Schöpferkraft des Madjarentums“ (auf Ungarisch: „A leghűségesebb város visszatért a magyarság teremtő erejéhez“, Link: -hier lang -)

Hier ein Zitat aus diesem Text:

„Farkas Ciprián fontosnak tartja megjegyezni: idén december 14-én lesz a százéves évfordulója annak, hogy Sopron és nyolc környező község lakossága népszavazáson úgy döntött, Magyarországhoz kíván tartozni a jövőben is, így a magyar haza mellett fogadtak hűséget. Így lett Sopron a leghűségesebb város, és az ország más polgárai is ezzel a címmel azonosítják a települést.“

Die deutsche Übersetzung lautet wie folgt:

„Ciprián Farkas möchte daran erinnern, dass sich am 14. Dezember 2021 zum 100. Mal der Tag der Volksabstimmung jährt, bei der sich die Bewohner Ödenburgs und acht umliegender Ortschaften dafür entschieden, auch in Zukunft zu Ungarn zu gehören. Damit bezeugten sie ihre Treue gegenüber dem ungarischen Vaterland. So wurde Ödenburg zur „Civitas Fidelissima“ (die Treueste Stadt). Unter diesem Namen ist sie auch allen anderen Bürgern Ungarns ein Begriff.“

Im Endergebnis hat Herr Farkas zwar Recht. Es ist richtig, dass sich die Bevölkerung Ödenburgs und die acht abstimmenden Dörfer insgesamt mehrheitlich für Ungarn entschieden. Allerdings verschweigt der Herr Bürgermeister in diesem Interview die Kehrseite des Abstimmungsergebnisses. Zur Erinnerung:

Von den besagten acht Dörfern entschieden sich bekanntlich fünf für Österreich (siehe Artikel: "Volksabstimmung in Ödenburg und 8 Gemeinden"), die große Mehrheit ihrer Einwohner stimmte somit gegen Ungarn. Dennoch mussten auch diese Dörfer zwangsweise bei Ungarn bleiben. 25 Jahre später wurden sie dann - durch die Vertreibung des größten Teils ihrer deutschsprachigen Einwohner - erneut für ihr „Nein“ zu Ungarn bestraft. Die Deutsch-Ödenburger dagegen, die mit "Ja" für den Verbleib bei Ungarn gestimmt haben, wurden nochmal bestraft, auch sie entgingen nicht der Vertreibung.

Hat Herr Farkas vergessen, das zu erwähnen?

Ungarn brüstet sich bei vielen Gelegenheiten mit der Treue Ödenburgs – der „Civitas fidelissima“ – , ohne die Vertreibung der Deutsch-Ödenburger auch nur mit einem Wort zu erwähnen. Waren nicht gerade sie die „Treuen“, die die Stadt mit ihren Stimmen für Ungarn retteten?!

Das „ungarische Vaterland“ (magyar haza) aber ließ sie, nachdem sie ihre Schuldigkeit getan hatten, kaltlächelnd im Stich, weil sie keine Madjaren waren. Treue wurde nicht mit Treue vergolten.

Hier drängt sich der Vergleich mit dem Burgenland auf: Auch das Burgenland feiert im Jahr 2021 ein „Zentenarium“, nämlich seine 100-jährige Zugehörigkeit zu Österreich. Angesichts der Tragödie, die den Deutsch-Ödenburgern und den deutschsprachigen Einwohnern vieler Dörfer widerfuhr, können wir heute von ganzem Herzen dankbar sein, dass das Burgenland 1921 zu Österreich kam und seitdem bei Österreich verblieb.

Diesem Umstand ist es wohl zu verdanken, dass seine deutschsprachigen Einwohner bis zum heutigen Tage in der Heimat ihrer Vorfahren leben und ihre deutsche Muttersprache sprechen können. Überdies wandte Österreich im Gegenatz zu seinem östlichen Nachbarn keinerlei drastische Mittel an und ließ auch Madjaren und Kroaten unbehelligt in ihrer angestammten Heimat weiterleben.

Dieser Artikel wurde geschrieben, um bereits jetzt, Anfang März 2021, einseitige und unvollständige Aussagen im Zusammenhang mit der Ödenburger Volksabstimmung vor 100 Jahren festzuhalten, richtigzustellen und ggf. zu ergänzen. Wir stehen im Jahr des Volksabstimmungs-Zentenariums und fürchten in den kommenden Monaten eine Flut ähnlicher Unterschlagungen und einseitiger Darstellungen in den Medien.

Hoffen wir, dass sich unsere Befürchtungen nicht bewahrheiten und wir am 1. Januar 2022 sagen können:
"Das Gedenken an die Volksabstimmung 1921 war allen Beteiligten und Betroffenen gegenüber würdig und respektvoll!"

 

Ez a hűség?

Az 1921. évi népszavazás kiemelt fontosságú téma oldalainkon. Idén, azaz 2021-ben lesz az esemény 100. évfordulója, ezért foglalkozunk tüzetesebben vele.

Legutóbbi cikkünkben (Link - ide kattints!)

az ágfalvi nézőpontot mutattuk be, ma pedig egy németajkú soproni gondolatainak adunk hangot.

2021. február 17-én jelent meg a Magyar Nemzet napilap online verziójában Farkas Cipriánnal, Sopron polgármesterével készített interjú. A cikk címe jelentőségteljes: A leghűségesebb város visszatér a magyarság teremtő erejéhez. Ezen a linken érhető el: Link - ide kattints!

 Idézet a cikk szövegéből:

„Farkas Ciprián fontosnak tartja megjegyezni: idén december 14-én lesz a százéves évfordulója annak, hogy Sopron és nyolc környező község lakossága népszavazáson úgy döntött, Magyarországhoz kíván tartozni a jövőben is, így a magyar haza mellett fogadtak hűséget. Így lett Sopron a leghűségesebb város, és az ország más polgárai is ezzel a címmel azonosítják a települést.“

Végeredményben Farkas úrnak igaza van. Igaz, hogy Sopron lakossága és a szavazásban még részt vevő nyolc község összességében Magyarország mellett döntött. Azonban a polgármester az interjúban nem beszél a népszavazás eredményének másik oldaláról. Emlékeztetőül:

az említett nyolc község közül köztudottan öt Ausztria mellett voksolt (lásd az erre vonatkozó cikket: Népszavazás Sopronban és 8 községben (Link - ide kattints!) azaz a lakosság túlnyomó többsége Magyarország ellen szavazott. Ennek ellenére ezen községeknek is Magyarországnál kellett maradniuk. Negyedszázaddal később szinte minden németajkú lakost elűztek innen, így büntetve őket, hogy nemmel szavaztak és elutasították a Magyarországhoz tartozásukat. De a soproni németeket is büntették és elűzték, akik pedig többségükben a Magyarországhoz tartozás mellett igennel szavaztak.

Farkas úr megfeledkezett ezekről a részletekről?

Magyarország rendszeresen büszkélkedik Sopron hűségével, a „Civitas Fidelissimával“, a soproni németek elűzését azonban egy szóval sem említik. Holott nem pont ők voltak a „hűségesek,“ akik szavazatukkal megmentették Magyarország számára a várost? De miután megtették a dolgukat, a fent említett magyar haza szemrebbenés nélkül cserben hagyta őket, mert nem voltak magyarok. A hűséget nem hűséggel viszonozták.

Ezzel áll szemben Burgenland példája. Burgenland is centenáriumot ünnepel 2021-ben: Ausztriához tartozása 100. évfordulóját. A soproni németeket és a 8 község németajkú lakosságát ért tragédiával szemben mi elmondhatjuk, hogy őszintén hálásak vagyunk, amiért 1921-ben Burgenland Ausztriához került és azóta is Ausztria része.

Ennek köszönhetően a német nyelvű lakosok máig őseik otthonában élhetnek és anyanyelvüket beszélhetik. Keleti szomszédjával ellentétben Ausztria nem foganatosított semmiféle drasztikus intézkedést az itt élő magyarok és horvátok ellen, zavartalanul élhetik életüket felmenőik otthonában.

A cikk célja, hogy már most, 2021. március közepén a 100 évvel ezelőtti soproni népszavazással kapcsolatos egyoldalú és hiányos kijelentésekre rámutassunk, és azokat helyükre tegyük, illetve szükség esetén kiegészítsük. A népszavazás centenáriumának évében tartunk tőle, hogy a következő hónapokban hasonló csúsztatások özöne és az események egyoldalú bemutatása jelenik meg a sajtóban.

Reméljük, hogy aggodalmunk alaptalannak bizonyul, és 2022. január 1-én elmondhatjuk, hogy a 1921. évi népszavazásról történt megemlékezés méltó és tiszteletteljes volt minden résztvevővel és érintettel szemben.